BLOG
Angkor és Sziemreap
Bangkok
Izraeli országjárás
Kínai óvóbácsiskodás
Párizs
Török EVS
Velencei karnevál
ÚTTERVEZŐ:
Ausztria
Bécs
Csehország
Prága
Franciaország
Párizs
Hollandia
Amszterdam
Hongkong
Hongkong
Indonézia
Gili-szigetek
Izrael
Eilat
Jeruzsálem
Tel-Aviv
Kambodzsa
Sziemreap
Kína
Peking
Sanghaj
Sanya, Hainan
Lengyelország
Krakkó
Zakopane
Magyarország
Állatkertek
Velencei-tó
Németország
Mannheim, Heidelberg
Olaszország
Velence
Szingapúr
Szingapúr
Thaiföld
Bangkok
Elephant Haven
Törökország
Gaziantep, Halfeti
Isztambul
Kappadókia
Mersin

Izrael / Jeruzsálem

Hol vagyunk
Jeruzsálem Izrael fővárosa (annak ellenére, hogy néhány muszlim ország ezt nem ismeri el), a három ábrahámi világvallás - a keresztény, a zsidó és az iszlám - szent helye. Történelmét tekintve az egyik legjelentősebb város az egész világon, ahol a bibliai negyedek találkoznak a modern világgal

Pénzneme
Új sékel (ISL), váltópénze az agora (100 agora egy sékel)

Ideőeltolódás
Magyarországhoz képest +1 óra

Meglátogattam
2011 nyarán

Utazás

Jeruzsálemnek nincs saját reptere, így a tel-avivi Ben Gurion reptérre kell utaznunk (erről bővebben a Tel-Avivos leírásnál tudunk tájékozódni).

A legcélravezetőbb busszal átutazni, erre több lehetőségünk is van. A 405-ös busz a Tel Aviv Central Bus Station-ről indul és a Jerusalem Bus Station-re érkezik. A másik lehetőség a 480-as busz, mely a Tel Aviv’s Arlozoroff Bus Terminal-ról indul (másik neve Tel Aviv 2000 Terminal), ez a buszállomás a Tel Aviv Central Train Station-nél található. A buszok nagyon sűrűn járnak – 10-20 percenként –, alig állnak meg menetközben, és sok járaton wifi is van. A jegyár egy útra 16-18 sékel (ha retúrt veszünk akkor összességében olcsóbb), a menetidő 45-60 perc, itt tudunk menetrendeket és árakat böngészni.

Ha Jeruzsálemből mennénk Tel-Avivba akkor is ugyanezeket a buszokat tudjuk igénybe venni.

Mehetünk vonattal is, de az ritkábban jár, hosszabb a menetidő, és a jegy is drágább valamivel.

Tel-Aviv mindössze 60-70 km-re van Jeruzsálemtől, így autóval egy óra alatt ottvagyunk az 1-es úton haladva. Ez inkább saját járművel ajánlatos, mert a taxiút könnyen kerülhet 350-400 sékelbe is, főleg Shabbat alatt, amikor magasabb a tarifák.

Útlevél, vízum

Izraelbe nem kell vízum, amennyiben turisztikai vagy üzleti célból legfeljebb 90 napot töltünk az országban. Az útlevélnek érvényesnek kell lennie a kiutazás napjától számítva még hat hónapig. A tel-avivi reptérre érkezve nem pecsételnek bele az útlevélbe, hanem egy beléptetési lapot adnak, amit az ország elhagyásakor be kell mutatnunk (az Eilat Ovda reptéren pecsételnek).

Biztonsági okokból mind kiutazás előtt, mint hazautazáskor a reptéri tisztviselők egyesével elbeszélgetnek az utasokkal indulás előtt, és sokszor alaposan átnézik a csomagokat. Saját magunk pakoljunk be a bőröndünkbe, mert ha olyat találnak benne amit nem mi tettünk bele, és nem tudjuk hogyan került oda – abban az eseteben is ha az egyik útitársunk dobta bele pakolás közben és nem veszélyes dologról beszélünk –, akkor érthető módon gyanúsnak fogunk tűnni. A fokozott biztonsági ellenőrzés miatt érdemes már 3 órával indulás előtt kiérni a reptérre.

Izraelbe akkor is be lehet lépni, ha az útlevelünkben korábban meglátogatott arab országok pecsétjei szerepelnek (ez fordított esetben a legtöbb országnál nem működik), de előfordulhat hogy ilyenkor a biztonsági elbeszélgetés hosszabb és alaposabb lesz.

Jeruzsálem és a vallás

Jeruzsálemben szinte bármerre néz az ember, a történelemmel találkozik. Nem is meglepő, hiszen a keresztény, zsidó és iszlám vallásnak is itt vannak a szent helyei, és az öreg város számtalan háborút átélt már több ezer éves története során.

Jeruzsálem

A várost Dávid király építette 3000 éve, ezért Jeruzsálemet Dávid városának is nevezik. Az általa épített részt nevezzük ma Óvárosnak, melyet később fallal vettek körül, és amikor már nem fértek el akkor nem kibővítették, hanem a falon kívül kezdtek el terjeszkedni. Az így létrejövő várost is fallal vették körül, ma a városkapukon keresztül tudunk bejutni, melyből nyolc van, bár ebből csak öt használható.

Az Óváros négy részre oszlik: keleten van a mohamedán negyed, északnyugaton a keresztény, délnyugaton az örmény, és a mohamedán negyed „alatt”, délkeleten a zsidó negyed. A zsidó és arab negyed között van a Templom-hegy, mely mindkét vallásnak szent helye.

Zsidó vallás - Siratófal

A zsidók i.e. 1000 körül foglalták el Jeruzsálem területét Dávid király vezetésével, a várost is ők nevezték el. A városban mára több, mint 1000 zsinagóga található. Az Óvárosban sok helyen látni ortodox zsidókat, akik a legnagyobb melegben is a több ezer éve hagyományos öltözetben vannak, és továbbra is az ősi tradíciók szerint élnek. A Góliátot legyőző Dávid király megkezdte az előkészületeket egy templom felépítéshez, de ezt végül fia, Salamon vitte véghez i.e. 950 körül. Ennek helyén épült meg később a második templom, melyet a rómaiak i.e. 70-ben leromboltak. Ennek csak nyugati fala maradt meg, ez a Siratófal, a zsidó vallás legszentebb helye, és lényegében az egyetlen szent helye. (Igazság szerint a Templom-hegy a szent helyük, ahol egykor az első és második templom volt, de az palesztin fennhatóság alatt áll, és bár beengedik a zsidókat, a nem muzulmán vallási megnyilvánulásokat tiltják.) Neve onnan ered, hogy itt gyászolják a templom lerombolását, de hívják Nyugati Falnak is, a Heródes által épített templom udvarát határolta. A második templom hatalmas volt, a ma is álló falszakasz csupán egy kis része, csak az alapanyagokat 8 évig gyűjtötték hozzá. A Siratófal elképesztően fontos szerepet tölt be a zsidóság életében, számtalan híres esemény történt itt hitük szerint, és ide várják a Messiás visszatértét is.

Siratófal Jeruzsálem

A Siratófalnál a fal réseibe kis cetliket tömködnek a látogatók, amikre előzetesen a kívánságaikat írták rá. A papírokat összegyűjtik, de nem dobják ki. Évente kétszer teljesen kisöprik a cetliket, és eltemetik a Siratófal mögötti területen, a Templom-hegyen.

A férfiak és nők számára külön falszakasz van, a nőknek eddig csak egy kis rész jutott. Azonban a női szervezetek nyomására az elmúlt évben kijelöltek egy olyan falszakaszt, ahol a férfiak és nők közösen imádkozhatnak, ezen felül a liberális zsidó réteg – nem csak a nők, a férfiak is – további hasonló intézkedést szeretnének elérni.

Shabbat alatt tilos a fényképezés, hogy ne zavarjuk meg az imádkozókat, és túl rövidre szabott ruhában nem szabad a Siratófalat látogatni.

A Biblia több százszor említi Jeruzsálemet, és a zsidók a Szentföld felé fordulva imádkoznak. Az egymást rég nem látott zsidók között kedvelt mondás, hogy „Jövőre Jeruzsálemben!”, vagy „Hogy ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!”, valamint ha a városba utaznak, azt mindig úgy mondják, hogy „fel Jeruzsálembe”.

Ugyancsak megtekinthető a zsidó idők alatt kiépített földalatti vízrendszer is, az Ezékiás-alagutat és a Gihon-forrást szakértő idegenvezetővel járhatjuk be, miközben térdig a vízben gázolva sétálunk a föld alatt.

Gihon-forrás

Keresztény vallás - Jézus élete

Jeruzsálem a keresztények számára Jézus miatt szent hely, aki az evangéliumi történetek szerint itt űzte el a kereskedőket a templomból, itt volt az utolsó vacsora színhelye, itt halt meg és támadt fel, és itt jött létre maga a keresztény egyház is. Az Újtestamentumban Jeruzsálem nagyon fontos szerepet tölt be. A város történelmi jelentősége miatt volt a keresztes hadjáratok első számú célja Jeruzsálem megszerzése.

Az ide zarándokoló keresztények végigjárják a Via Dolorosa-t, azaz a Fájdalom útját, ahol Jézust vitték utolsó útjára. A keresztút pár száz méter és tizenöt állomásból, azaz installációból áll; Jézust halálra ítélik, Jézus vállára veszi a keresztet, Jézus először esik el a kereszt súlya alatt …, egészen az utolsóig, mikor is Jézus harmadnapra feltámad.

A Via Dolorosa vége a Szent Sír Bazilika, melyet a IV. században építettek és a XVIII. századi óta, mikor is felosztották a használati jogait, minden felekezet számot tart rá és sajátjának akarja, a keresztények szó szerint vérre mentek érte az elmúlt évszázadokban. Nem meglepő, hiszen ennek helyén történt a keresztre feszítés és a feltámadás, így az egyik legfontosabb helyszín Jézus életében.

Az Óvárosban található Mária elszenderülésének temploma, ahol Magyarország kápolnáját is felfedezhetjük sok másik nemzetével együtt.

Mária Elszenderülésének Temploma Jeruzsálem

Az Olajfák hegyén található a Gecsemáné-kert, ahol Júdás elárulta Jézust az utolsó vacsora után. Az Olajfák hegye kedvelt helyszíne volt Jézusnak a Biblia szerint, nem csoda, hiszen gyönyörű kilátás nyílik róla a városra. A hegy lábánál található temető az egyik legszentebb temetkezési hely a világon.

Iszlám vallás - Sziklamecset és Al-Aksza mecset

Az iszlám vallásnak Mekka és Medina után a harmadik legszentebb helye található a városban. Mohamed azt mondta, hogy az őt megelőző próféták Jeruzsálemben voltak, így régen arra fordultak imádkozáskor, nem Mekka felé. Úgy tartják Jeruzsálemből, egy kőszikláról emelkedett Mohamed a mennybe, még lovának patanyoma is kivehető (ugyanarról a kőszikláról, amelyiken a zsidók szerint Ábrahám fel akart áldozni fiát), eköré épült a VII. század végén a Sziklamecset vagy másnéven Sziklatemplom. Messziről is könnyen felismerhető gyönyörű aranykupolájáról, ahogy kiemelkedik a Siratófal mögül. A szent helyhez tartozik a szürkekupolás Al-Aksza-mecset is, melynek főépületében egyszerre ötezren tudnak imádkozni, de egész területén akár százezrek is elférnek.

Sziklamecset

A fentiek ellenére a Korán egyszer sem említi Jeruzsálemet, sem azt, hogy Mohamed valaha járt volna itt. Ezek a történetek akkor kezdtek kialakulni, amikor a damaszkuszi kalifa szent várossá nyilvánította Jeruzsálemet, mert Mekkából kitiltották. Később, mikor Mekka újra elérhetővé vált Jeruzsálem már nem volt olyan fontos, egészen addig amíg meg nem alapították Izraelt, bizonyára véletlen egybeesés.

Óvárosi piac

Talán meglepő, de a város egyik leglátogatottabb helye az Óvárosban található piac. A piac – becsületes polgári nevén Shuk Mahané Yehuda – a XIX. század végén kezdett kialakulni és napjainkra Jeruzsálem meghatározó részévé vált, a Közel-Kelet valószínűleg legnagyobb szabadtéri piaca.

Jeruzsálemi piac

Aki még nem járt ázsiai piacon, annak kicsit furcsa lehet az élmény elsőre. Az emberek mennek előre mintha nem lenne másnap, és néha úgy lökik fel a másikat, mintha amerikafocit játszanának. Mindezt nem bunkóságból teszik, egyszerűen így közlekednek, ha te döntöd fel őket azt sem veszik észre. A kirakott ételek tárolása valószínűleg megbukna egy ÁNTSZ ellenőrzésen és a ruhák sem teljesen eredetiek, de ezeken a dolgokon nem kell fennakadni. Az árusok portékáit megkóstolhatjuk, legyen szó az aszalt gyümölcsükről vagy a millióféle olívabogyóról, aminek a magját köpjük nyugodtan arra amerre állunk (bár lehetőleg ne az útitársunk arcába vagy vissza a többi bogyó közé, hanem a földre). Ihatunk frissen csavart gyümölcslevet, vagy megkóstolhatjuk a népszerű halvát (szezámmag alapú édesség, melyet többek között pisztáciával, mogyoróval vagy mandulával ízesítenek). De ehetünk étteremben is, vásárolhatunk szuveníreket, ékszereket, elektronikai cikkeket, ruhákat, és a lista hosszan folytatódik. Alkudni lehet, de nem annyira jellemző, mint keletebbre. A piacnak angol nyelvű honlapja is van, ahol többek között azt láthatjuk, hogy még piaci túrákat is szerveznek (Italok, bárok, barátok túra, Pékség túra stb.).

Jeruzsálemi piac olivabogyó

Yad Vashem Holokauszt Múzeum

A világon nem találunk átfogóbb és hitelesebb múzeumot a holokauszt szörnyűségeiről, mint az Emlékezés-hegyén található Yad Vashem Holokauszt Múzeumban. Az 1953-ban létrehozott intézmény több hektárnyi területen állít emléket az áldozatoknak, és mutatja be a mészárlást kendőzetlenül. Korabeli fényképeket, videókat, tárgyakat láthatunk, melyek olyan hitelesen adják vissza a II. világháborúban történteket, hogy senki sem tud megszólalni. Különösen szomorú a Gyermekemlékmű sötét terme, ahol örökké mécsesek égnek és a holokauszt alatt meggyilkolt másfél millió gyerek nevét ismétli egy hangszóró.

Az ilyen múzeumok elképesztően lehangolók és csak szomorúságot ébresztenek a látogatókben, de mindenképpen szükségszerűek, hogy az emberek ne felejtsék el mi történt, és mi történhet meg újra. Az idegenvezetőnk mesélte, hogy amikor egy fiatalokból álló német csoporttal volt itt nekik fogalmuk sem volt róla hogy a nagyszüleik mit csináltak a világháborúban a zsidókkal, és teljesen ledöbbentek.

A belépés a múzeumba teljesen ingyenes mindenkinek.

A múzeum vasárnaptól szerdáig 9:00-17:00-ig, csütörtökön 9:00-20:00-ig, pénteken és ünnepnapokon 9:00-14:00-ig van nyitva, szombaton és zsidó ünnepek alatt zárva tart. Az archívumra és a könyvtárra más nyitva tartás vonatkozik, ezen a linken meg tudjuk tekinteni ezek mellett az épp aktuális ünnepi nyitva tartást is.

Az alábbi buszjáratokkal tudjuk elérni a Mount Herzl buszmegállót: 10, 16, 20, 23, 24, 26, 26a, 27, 27a, 28, 28a, 29, 33, 25, 39, 150. A Mount Herzl és a Yad Vashem között ingyenes shuttle járatok közlekednek a múzeum nyitva tartási ideje alatt. Mehetünk villamossal is, ebben az esetben szintén a Mount Herzl megállónál kell leszállni (mely a villamos utolsó állomása), itt találunk részletesebb leírást.

Izrael Múzeum

Ugyancsak Jeruzsálemben található, a Knesszettel szemben az Izrael Múzeum. Az 1965-ben alapított múzeum félmillió kiállítási tárgyával az egyik legnagyobb kulturális intézmény a világon. Az archeológiai (Szentföldről származó emlékek), szépművészeti (Rubens, Rembrandt, Claude Monet, Van Gogh stb.) és a zsidó életet bemutató gyűjteménye (kéziratok, ruhák, ékszerek stb.) mellett legnevesebb darabjai a Holt-tengeri tekercsek. Jelenleg egy különös alakú modern vízhűtéses fehér épületben vannak, melynek neve Könyv Szentély.

Könyv Szentély Jeruzsálem

Holt-tengeri tekercsek

A múzeum vasárnap, hétfőn és szerdán 10:00-17:00-ig, kedden 16:00-19:00-ig, pénteken és ünnepek előestéjén 10:00-14:00-ig, szombaton és ünnepek alatt 10:00-17:00-ig tart nyitva. Az ettől eltérő ünnepi nyitva tartásról a honlap ezen részén lehet tájékozódni.

A felnőttbelépő 54 sékel, diákoknak 39 sékel, gyerekeknek (5 éves kor felett és 18 éves kor alatt) 27 sékel, de keddenként és szombatonként, valamint egész augusztusban a gyerekek ingyen látogathatják a múzeumot. Jegyet akár online is tudunk venni.

Knesszet

Feljebb már említésre került a Knesszet, mely Izrael parlamentje. Az itt ülésező, demokratikusan megválasztott testület irányítja az országot az általuk megszavazott törvényeken keresztül. A Knesszet mellett található egy hatalmas menóra is, mely a zsidó vallás szimbóluma.

Knesszet menóra

A parlamentet vasárnaptól csütörtökig belülről is meg tudjuk nézni, többek között angol, német és francia nyelven is van idegenvezetés. A túra nagyjából egy óra és ingyenes. Pontos időpontok, dresszkód, elérhetőségek és egyéb információk itt olvashatóak. Ha nem csoporttal megyünk akkor nem szükséges előzetesen időpontot foglalnunk, de az útlevelünket vigyük magunkkal.

Éjszakai élet

Jeruzsálemet korábban egy ősi városnak képzeltem el, ahol vallásos emberek élik csendes mindennapjaikat. Nagyon nagyot csalódtam, de kellemesen, ugyanis Jeruzsálem természetesen nem csak az Óvárosból áll, területének nagy része nagyon modern (például villamos is csak itt van az egész országban). És bár péntek délutántól szombat naplementéig megáll az élet és kiürülnek az utcák, a többi napon sosincs csend, még hajnalban is fiatalok ezrei vannak az utcán, akik közösen beszélgetnek, esznek-isznak, buliznak. Rengeteg szórakozóhelyet találni, ahol bár Izraelben nem meglepő módon az alkohol nagyon drága, de mégis megéri a különleges érzésért cserébe, hogy a világ legvallásosabb  városában bulizunk. A Haoman 17 a legnépszerűbb klub, nemcsak a városban vagy az országban (Jeruzsálem után nyílt Tel-Avivban és Haifán is), de világviszonylatban is nagyon neves, világhírű DJ-k szoktak fellépni. Nevét onnan kapta, hogy az 1995-ben nyílt klub Jeruzsálemben a Haoman utca 17-es szám alatt található.

Holt-tenger

Kicsit eltávolodva Jeruzsálemtől további nagyon érdekes helyeket találunk. A Holt-tenger – nevével ellentétben – egy tó, melynek olyan magas a sótartalma, hogy nem tud benne megélni magasabbrendű élőlény. Ezen kívül geológiailag azért is érdekes, mert itt található a világ legmélyebb szárazföldi pontja. Bár a tóba ömlik a Jordán-folyó a vízszint erősen csökken a vízkivitel miatt, így a tó bizonyos részei már kiszáradtak.

Nem csoda hogy imádják a turisták, millió és egy olyan fotót látni, ahol a fürdőzők a víz felszínén lebegve újságot olvasnak (és miután mindenkinek a könyökén jönnek ki ezek a képek, természetesen mindenki csinál egy ilyet amikor eljut ide). Én arra a névre hogy Holt-tenger egy sötét színű, pokoli vízre gondoltam, de nagyon kellemes csalódtam. A magas sótartalom miatt a tó vize gyönyörű világos, hatalmas sótömböket látni, és az sem süllyed el, aki egyáltalán nem tud úszni. A víz melegebb mint amire számítana az ember, de 20 percnél többet nem tanácsos egyszerre a vízben tölteni. Az itteni sóból és iszapból készített kozmetikumok nagyon kelendőek, és a sós víz jó hatással van a testre, de azért vigyázzunk, mert ha sebbel a testünkön megyünk a vízbe az meglehetősen tud csípni.

Holt-tenger

Busszal másfél óra alatt érünk a Holt-tengerhez, a 486-os busz a jeruzsálemi Central Bus Station-ről indul, és az Ein Gedi-nél érdemes leszállni (ahol gyönyörű, vízesésekkel tarkított és kirándulásra tökéletes parkot is találunk), ezen a linken tudunk nézni járatokat és árakat. Ha esetleg hosszabb időt töltenénk a Holt-tengernél, a partján található szállodák közül tudunk válogatni. A legjelentősebb hotelközponthoz a buszról valamivel később, az Ein Bokek megállónál kell szállni.

TIPP: Vigyünk olyan fürdőruhát amit annyira nem sajnálunk, a sós víz könnyen maradandó nyomot tud hagyni a ruhán. Próbáljunk nem hasra fordulni, mert ha a fejünk a víz alá kerül akkor nem olyan egyszerű kihúzni.

Masada

A Holt-tenger mellett találjuk Masadát is (melynek jelentése erőd), egy régi vár romjait, melyet Heródes építtetett a hozzá tartozó palotákkal együtt. Története szerint a rómaiak körbevették a Masadát, és a bent rekedt több száz zsidó család hónapokig védekezett. Mikor már elkerülhetetlen lett a római betörés a zsidók öngyilkosságot követtek el, hogy ne kerüljenek a rómaiak kezére.

Nem véletlenül építkeztek a sziklára, a fennsík nehezen megközelíthető. A keleti oldalon 400 méter körüli a magassága és több száz méterrel magasodik a Holt-tenger felé, annak ellenére, hogy csak a csúcsa van a tengerszint felett. Ma már azért egyszerűbb a feljutás mint amilyen évezredekkel ezelőtt volt, kötélpályával is fel lehet menni, valamint vannak erre kiépített ösvények is.

A park áprilistól szeptemberig 8:00-17:00-ig, októbertől márciusig pedig 8:00-16:00-ig van nyitva, pénteken és ünnepek előestéjén egy órával korábban zár. Kötélpályán szombattól vasárnapig 8:00-16:00-ig, pénteken és ünnepek előestéjén 8:00-14:00-ig, Jom kippur alatt 8:00-12:00-ig tudjuk látogatni a csúcsot, ahonnan gyönyörű kilátásban lehet részünk a Holt-tengerre és arra a területre, ahol egykor a római légiók sorakoztak, nyomaikat máig hátrahagyva.

Masada kilátás

A keleti (Holt-tenger felöli) bejáraton belépve a belépőjegy+oda-vissza útra szóló felvonós utazás felnőtteknek 76, gyerekeknek 44 sékel. Ha gyalogolni szeretnénk a csúcsra és vissza, akkor a belépő 29, gyerekeknek 15 sékel. A Masada Nemzeti Park kombinált jegy egy irányba szóló kötélpályás utazással felnőtteknek 58, gyerekeknek 30 sékel. Maga a kötélpályás utazás külön egy irányba felnőtteknek 29, gyerekeknek 15 sékel, míg retúrjegynél 47 és 29 sékel. Igénybe vehetünk olyan csomagot is, mely tartalmazza a belépőt a Nemzeti Parkba, oda-vissza kötélpályás utazást, valamint fürdést a Holt-tenger egy privát strandján, mindezt idegenvezetővel. A közel egésznapos túra ára 104 dollár körül kezdődik, és itt lehet róla olvasni. A többi árat és a nyitva tartási időket ezen az oldalon találtam.

Ugyanazzal a busszal jutunk ide Jeruzsálemből, amivel a Holt-tengerhez is megyünk, csak itt a Masadánál kell leszállni a 486-os buszról. Menetrendek és árak az Egged honlapján.

FONTOS: Hőségben egy sivatagi szikla tetején hatványozottan jelent veszélyt a kiszáradás, meleg időben inkább vegyük igénybe a felvonót, igyunk sok vizet, és kerüljük az alkoholt.

Beduinok

A Holt-tenger és a Masada felé vezető úton a gyönyörű sivatagos tájon kívül láthatunk beduinokat is. A beduin törzsek nomád arabok, akik a civilizációtól meglehetősen elzárkózva élnek. Többnyire állattenyésztésből tartják el magukat, és a forró sivatagokban az oázisokban vernek sátrat. Ma már kevés nomád törzset találni, a beduinok többsége letelepedett. Régen sok helyen veszélyforrást jelentettek, különösen ha vérbosszút hirdettek egy másik törzs ellen. Ma már békésebbek (itt Izraelben mindenképp), és a turistákból szerzik a jövedelmeik nagy részét. Egyrészt portékáikat árusítják, másrészt nagy sátraikban turistacsoportokat szállásolnak, tradicionális és nem mellesleg nagyon finom ételekkel várják őket, valamint többek között tevegelést is szerveznek a sivatagban.

Teve izraeli sivatag

Árak

Izrael élen jár a legdrágább országok listáján, nem mintha ez jó dolog lenne nekünk turistáknak. Már szállásnál is jóval magasabb árakkal találkozunk mint sok országban, és akkor még nem mentünk el bevásárolni vagy enni egy étterembe. Aki Izraelbe látogat mindenképp kalkulálja bele, hogy az olcsó repjegy mellé drága életszínvonalra kell számítania.

Aktuális izraeli sékel árfolyam ide kattintva.

Mit érdemes enni-inni

A kóser konyha minden változatát kipróbálhatjuk Jeruzsálemben, és ne is fogjuk vissza magunkat. Humuszt minden mennyiségben, de az Óvárosi piac standjai között is érdemes csemegézni, főleg a közel-keleti konyhából.

Az utcán jóllakhatunk falafelből amit ehetünk humusz alapú salátával, vagy akár schwarmával is, amely nyárson sütött húsdarabokból áll, és lepénykenyérrel szolgálják fel.

Népszerű többek között a burekas és a mallawach, akárcsak a piacnál emlegetett halva. Az izraeli édességek is elsőosztályúak, érdemes minél többet megkóstolni.

Halva Jeruzsálem

Kedvelt helyi sörük a Goldstar.

Közlekedés

Jeruzsálemben a többi izraeli várostól eltérően nem csak a buszra kell hagyatkoznunk ha tömegközlekedünk, ugyanis 2011 óta üzemel a városban a villamos is, még ha szegénynek nagyon is meg kellett küzdenie azért, hogy egyáltalán létezhessen. 23 megállója van (a bővítés tervben van), 6-10 percenként közlekedik, és valószínűleg az egyetlen villamos a világon, ami szombaton nem üzemel, egész pontosan Shabbat alatt. A villamoson a busszal ellentétben nem lehet jegyet venni, azt utazás előtt kell intéznünk. Az egy útra szóló jegy ára 5,9 sékel, és nincs hozzá kedvezmény, kivéve ha Rav Kav kártyát használunk, akkor diákoknak és nyugdíjasoknak 3 sékel az út. A Rav Kav kártyáról, mely Izraelben a legtöbb tömegközlekedési eszközön elfogadott kártya, itt tudunk többet olvasni. A két útra szóló alapjegy 11,8 sékel, 10 útnál 47,1 sékel stbstb., itt tudunk nézni bővebben árakat és kedvezményeket, nem beszélve a villamoson való utazás egyéb részleteiről, például hogy 5 éven aluli gyerekek ingyen utazhatnak.

Villamos Jeruzsálem

Természetesen busszal is közlekedhetünk, és ahogy Tel-Avivban és Eilat-on, itt is az Egged üzemelteti őket. Vehetünk hosszabb időre szóló bérletet is, de természetesen megnézhetjük az alkalmi jegyek árait is, az egy útra szóló jegy busz esetében is 5,9 sékel. Ha előre megterveznénk egy buszos utazást itt meg tudjuk tenni, pontos időt és árat is találunk.

A taxizást is választhatjuk a városban de számoljunk azzal, hogy meglepően nagy dugók tudnak kialakulni, és ha nem Jeruzsálemben, akkor ugyan hol érdemes sétálni autózás helyett.

Tippek

A forintot még itthon váltsuk át dollárra vagy euróra, mert kint a magyar valutát nehezen fogjuk sékelre cserélni. Ennél is jobb, ha készpénz helyett bankkártyát viszünk, és azzal veszünk fel helyi pénzt.

Shabbat alatt (péntek délutántól szombat napnyugtáig) Jeruzsálemben megáll az élet, ezt kalkuláld bele a közlekedésbe és a programjaidba.

Van rá lehetőség hogy ingyen is ellátogass Izraelbe, ha megfelelsz néhány feltételnek. Ugorj az alábbi linkre, és keresd meg a Taglitos részt!

Ha csak egy napod van

Kezdjük a napot az Óváros felfedezésével, hiszen ott annyi a látnivaló, hogy egy napnál sokkal többet is rá lehet szánni. Látogassunk el a Siratófalhoz, nézzük meg a Sziklamecsetet és az Al-Aksza mecsetet, keressük fel a keresztény emlékműveket, úgy mint a Via Dolorosa-t vagy a Sziklasír Bazilikát. Ebédet választhatunk a piac környékén, ahogy maga a vásártér felfedezése is egy külön program. Délután még belefér egy fürdés és naplemente a Holt-tengernél, nem feledkezve el a vízen újságot olvasó teljesen egyedi fényképről (nagy a szám, természetesen én is csináltam ilyet). Estére visszaérve a fővárosba megismerhetjük Jeruzsálem másik arcát, a fiatalos, felszabadult, élettel teli várost.

Érdekességek

A sétálóutcán található kőépületeket kénytelelenek voltak szétszedni amikor újrarendezték a környéket, de minden követ megszámoztak, így ugyanúgy tudták később visszaépíteni őket.

sétálóutca Jeruzsálem

Nemcsak a kőépületekre, hanem a parkokra is nagy figyelmet fordítanak, nagyjából háromszor több közpark és közkert van Jeruzsálemben, mint Budapesten.

Jeruzsálem a legszentebb város, ahol valakit örök nyugalomra helyezhetnek. A Getszemáné kertbe temették Jézust és Szűz Máriát, Dávid király a Cion hegyen alussza örök álmát évezredek óta, Oscar Schindler pedig az Olajfák Hegyén nyugszik.

A Holt-tengernél található a világ legmélyebben fekvő McDonald’s-a.

Ha Izrael többi látnivalója is érdekel akkor olvasd el a beszámolómat, amit az országban való utazásom alatt írtam!

Megtalálsz Youtube-on is:

szia@beferekaborondbe.hu

@beferekaborondbe.hu

Külföldi állások