BLOG
Angkor és Sziemreap
Bangkok
Izraeli országjárás
Kínai óvóbácsiskodás
Párizs
Török EVS
Velencei karnevál
ÚTTERVEZŐ:
Ausztria
Bécs
Csehország
Prága
Franciaország
Párizs
Hollandia
Amszterdam
Hongkong
Hongkong
Indonézia
Gili-szigetek
Izrael
Eilat
Jeruzsálem
Tel-Aviv
Kambodzsa
Sziemreap
Kína
Peking
Sanghaj
Sanya, Hainan
Lengyelország
Krakkó
Zakopane
Magyarország
Állatkertek
Velencei-tó
Németország
Mannheim, Heidelberg
Olaszország
Velence
Szingapúr
Szingapúr
Thaiföld
Bangkok
Elephant Haven
Törökország
Gaziantep, Halfeti
Isztambul
Kappadókia
Mersin

Papírok a bőröndből / Cikkek / Kínai újév - az ország legnagyobb ünnepe!

2017-01-28 14:28:31

A helyszín Kína, az időpont 2017 januárjának vége. Egy hónapja elmúlt karácsony, számottevő feltűnés nélkül. Néhány üzletben kitettek pár mikulásos képet és karácsonyfát, ezek többsége még most is látható, sőt sok helyen egész évben nem szedik le – ugyan minek, hiszen jövőre is lesz karácsony, ki akar ezzel minden évben tökölni. A szilveszter még eseménytelenebbül telt, rajtam kívül a szigeten nem sokan maradhattak ébren éjfélig december 31-én, hogy koccintsanak az újévre. Elkezdődött hát a január, lassan vége is, de néhány hete van valami a levegőben: a kínaiak lázasan készülődnek, mindenhova piros lampionok kerülnek, a boltokban megnő a narancs- és mandarinmennyiség, és az oviban mi is lázasan készülünk egy műsorral. Hogy miért van ez? Mert itt a kínai újév!

A kínai újév időpontja minden évben változik, a holdnaptár alapján kerül meghatározásra, ami biztos, hogy január vége és február vége közé esik. Idén január 28-án kezdődik az új év, azaz a Kakas éve, ami a Majmot váltja. Az újévkor kezdődő ünnep a tavaszünnep, mely hagyományosan 15 napig tart, de a dolgozók általában – többek között én is – csak egy hét szünetet kapnak. Ez az idő azonban a legtöbb kínainak elég az országjáráshoz, így a Kínába látogatóknak azt tanácsolom, hogy ne az ünnep alatt jöjjenek. A fél ország utazik ilyenkor, hihetetlen tömegek vannak, még kínai mértékkel is.

Az ünnepre való készülődést természetesen nem hagyják az utolsó pillanatokra: nagyon alaposan kitakarítják a lakást, hogy minden csillogjon-villogjon az újév első napjára, aznap már nem is szabad ezzel foglalkozni, előtte kell mindent befejezni. A hagyomány szerint újév napja az egész további évet meghatározza, és ezt elég komolyan is veszik; tilos a veszekedés, sírás, tartozás, de betegnek lenni sem ajánlatos. A karácsonyhoz hasonlóan, ahol a Szenteste a leghangsúlyosabb rész, itt is az újév napját megelőző nap – idén január 27. – a legfontosabb. A nálunk megszokott tradíciókhoz hasonlóan itt is összegyűlik a család, nagyot esznek, közösen játszanak, tévét néznek és petárdáznak, amivel a rossz szellemeket űzik el. A szülők nem szívbajosak, a gyerekek mindenféle hatalmas csillagszórót tartanak a kezükben, és családilag együtt gyújtják be a petárdákat.

 

A tűzijátékok egyébként is nagyon népszerűek, főleg itt a szigeten, ahol naponta többször is lehet látni. Erősen él a kínaiakban a tudat, hogy ők találták fel a puskaport. Érdekesség, hogy idén a szmog miatt sok helyen – például Pekingben – betiltották a tűzijátékot, de itt a szigeten még másnap is érezni lehetett a levegőben az előző nap elhasznált töméntelen mennyiségű petárda szagát.

Sok minden tiltólistán van újév napján: tilos negatív dolgokat mondani, hiszen azok rossz hatással lehetnek az egész évre. Kerülni kell a halál szót és a négyes számot is, hiszen kiejtve ez is a halál szóra hasonlít a kínai nyelvben. A kínaiak amúgy annyira babonásak, hogy sok épületben nem szerepel a negyedik emelet, ahol én lakom ott az épületben nincs 4., 13. és 14. emelet sem! Ezeket a számokat egyszerűen kihagyták, mert mind szerencsétlenséget hoznak.

Ajándék gyanánt piros borítékokat osztogatnak, melybe pénz kerül – de csak páros összeg lehet, máskülönben jön a már sokat emlegetett szerencsétlenség-özön.

Mindent alaposan feldíszítenek, sok helyre piros lampion kerül, de a leggyakoribbak az ajtók köré és felé kerülő falragaszok, melyek szerencsét kívánnak, és távol tartják a rossz dolgokat a háztól.

Ahogy nálunk is, úgy itt is kiemelt fontosságú az ünnepi menü, melyre szintén szigorú szabályok vonatkoznak. Ételnek és ajándéknak is nagyszerű a narancs, mely kiejtve az arany szóra hasonlít (azaz vagyont jelképez), és a mandarin is, mely a szerencse szóval hasonló, természetesen ezeket is csak párosával adhatjuk, máskülönben ránk szakad a kínai nagy fal. A földimogyoró az egészséget jelképezi így az is tökéletes ajándék, fel is tűnt nekem, hogy az elmúlt hetekben ez a három dolog sokkal nagyobb mennyiségben kapható a boltokban. Ahogy a négyes szám tiltott úgy a fehér szín is, mert az a gyász színe. Ajándékozásnál így a fehéret kerülni kell, ha biztosra akarunk menni a piros mindig beválik.

A mandarin olyannyira tökéletes választás, hogy amellett, hogy a lakásokban is felaggatják, kvázi karácsonyfaként használják a mandarinfákat, amiből természetesen minden család kettőt állít fel az ünnepek alatt. Tehát ahogy karácsonykor minden lakásban, bevásárlóközpontban vagy szálloda lobbiban nálunk karácsonyfa áll, addig itt két kicsi mandarinfa.

A mi szokásainkhoz hasonlóan a menü itt is kiemelt fontossággal bír, amit magam is közelről tapasztalhattam meg. Annyira szerencsés voltam, hogy egyik munkatársam elhívott a családjához, így első kézből élhettem át a kínaiak „szentestéjét”, ráadásul egy pálmafák övezte kis dzsungel közepén. A nagy evésen kívül számos dolgot kipróbáltam, volt kókuszszüretelés, halászat és saját tűzijáték is, valamint egy kis kellemetlenség, ami a kulturális különbségekből fakad, de az biztos, hogy az volt az eddigi legjobb napom Kínában! Itt meg is írtam miért, ahogy azt is, hogy miként néz ki a menü egy kínai családnál a legszentebb ünnepükön.

Megtalálsz Youtube-on is:

szia@beferekaborondbe.hu

@beferekaborondbe.hu