BLOG
Angkor és Sziemreap
Bangkok
Izraeli országjárás
Kínai óvóbácsiskodás
Párizs
Török EVS
Velencei karnevál
ÚTTERVEZŐ:
Ausztria
Bécs
Csehország
Prága
Franciaország
Párizs
Hollandia
Amszterdam
Hongkong
Hongkong
Indonézia
Gili-szigetek
Izrael
Eilat
Jeruzsálem
Tel-Aviv
Kambodzsa
Sziemreap
Kína
Peking
Sanghaj
Sanya, Hainan
Lengyelország
Krakkó
Zakopane
Magyarország
Állatkertek
Velencei-tó
Németország
Mannheim, Heidelberg
Olaszország
Velence
Szingapúr
Szingapúr
Thaiföld
Bangkok
Elephant Haven
Törökország
Gaziantep, Halfeti
Isztambul
Kappadókia
Mersin

Törökország / Isztambul

Hol vagyunk
Isztambul Törökország legjelentősebb városa és az Oszmán Birodalom egykori fővárosa, mely hatalmas történelmi múlttal bír, korábban Bizáncnak, majd Konstantinápolynak hívták. Területe megoszlik Európa és Ázsia között, így egy nap alatt akár többször is átutazhatunk egyik kontinensről a másikra. Napjainkra Törökország kulturális és gazdasági központja lett, nem beszélve a jelentős turizmusról

Pénzneme
Török líra, váltópénze a kuruş (100 kuruş egy líra)

Időeltolódás
Magyarországhoz képest nyári időszámítás alatt +1 óra, téli időszámítás alatt +2 óra (2016 őszén törölték el az óraátállítást)

Meglátogattam
2013 és 2015 őszén

Utazás

Isztambul ma már nem csak egy távoli álom, mert fapados repülővel akár 20-30 ezer forintért is eljuthatunk oda, és ebben az esetben Isztambul ázsiai repterén kötünk ki, melynek neve Sabiha Gökçen (SAW). Tekintve, hogy elég messze vagyunk a belvárostól a taxizást innen senkinek sem javaslom.  Egyik lehetőség a reptéri busz, a Havataş, ez azonban csak a Taksim térig visz el, és innen még messze a belváros. Előnye, hogy nagyon kora reggel és késő este is közlekedik, a menetrendet itt találjuk. Az általam javasolt legolcsóbb megoldás a buszozás (ne lepődjünk meg ha az átlagosnál drágább a jegyár a buszon, ezen a vonalon dupla árat kell fizetni). Az E10-es vagy az E11-es busszal menjünk el a végállomásig, Kadiköy kikötőig, ahol átvisz minket a komp az európai részre. Az Eminönü kikötőtől pár perc sétára egyből a híres Fűszerbazárba botlunk, villamossal pedig csak pár megálló a Hagia Sophia.

Amennyiben Budapestről a Türkish Airlines-szal repülünk úgy az európai oldalon lévő Atatürk reptéren (IST) szállunk le. Itt sokkal könnyebb dolgunk van, mert a reptérről az M1-es metró a belvárosi Aksaray megállóig elvisz minket, ahol a T1 és T4 jelzésű villamosokra tudunk átszállni. Itt ez a legjobb megoldás, mert a busz lassabb, míg a taxi – bár lehet, hogy egy kevés időt nyerünk vele – sokkal többe kerül.

Útlevél, vízum

Útlevél szükséges, mely a belépéstől számítva legalább 150 napig kell hogy érvényes legyen. Vízum 2014. február 9-e óta nem kell, amennyiben legfeljebb 90 napra megyünk.

Ayasofya

Az Ayasofya (vagy Hagia Sophia) egy bizánci építésű ortodox bazilika, ami egy ideig mecsetként működött, ma pedig múzeumként funkcionál. Korának egyik építészeti csúcsa volt, és állítólag számos keresztény ereklyét őrzött, például Jézus keresztjéből egy szilánkot. Az iszlám vallás hívői számára a templom meghódítása vallásuk győzelme volt a kereszténység felett, és tiszteletük jeléül nem rombolták le, hanem mecsetté alakították, melyből az 1930-as években lett múzeum.

Messze nem ez a hely legjelentősebb része, de a templom alatt van egy víztározó, amiből az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a vizet, ezért megkapta az „izzadó oszlop” nevet. Állítólag ha megérinted teljesül a kívánságod, így az idők során jó nagy bemélyedés lett rajta a sok látogatótól. Könnyen meg fogod találni, egy sort kell keresni aminek az elején az emberek egy oszlopot fogdosnak, más emberek meg fotózzák őket. Mindenesetre a templom gyönyörű, főleg a kupola, megéri végig állni a sort, és ha bent vagyunk ne felejtsünk el az emeletre is felmenni, gyönyörű kilátás nyílik onnan az Ayasofya belsejére!

Ayasofia Isztambul

Az Ayasofya Isztambul központi részén helyezkedik el, és minden látogatónak kötelező látványosság. Megközelíteni gyalog sem ördöngösség (kivéve ha az ázsiai reptérnél van a szállásunk), és villamossal sem lehet eltéveszteni, ha a Sultanahmet-nél leszállunk.

A nyári időszakban – április 15-től október 25-ig – 9:00-tól 19:00-ig lehet bemenni (jegyet venni 18:00-ig), a téli időszakban pedig – október 25-től április 15-től – 9:00-tól 17:00-ig (jegyvásárlás 16:00-ig). Jelenleg 40 líra a jegyár, 12 éven aluli gyerekeknek ingyenes. Többek között itt is érvényes a Múzeum Kártya, melyről kicsit lejjebb, a Tipp menüpontban olvashatsz. További hírek a múzeumról, az ünnepi zárva tartásról vagy a kedvezményes jegyekről a honlapon.

Hagia Sophia Isztambul

Kék mecset

A Kék mecset vagy Ahmet szultán mecsetje (Sultanahmet Camii) az Ayasofya-tól kemény két perc sétára található. Az 1600-as évek elején építették, nevét a kék csempékről kapta, melyek a belsejét díszítik. A Törökországban lévő két mecset közül ez az egyik, mely hat minarettel rendelkezik (a másik Adana-ban található). Személy szerint nekem ez a kedvenc helyem Isztambulban, mert ha beléptünk és kizárjuk a fejünkből a turisták nyüzsgését gyönyörű és megnyugtató látvány tárul elénk, mely főleg a gyönyörű csempéknek köszönhető. És mellesleg ingyenes a belépés, ami könnyen megmagyarázza miért tértem ide vissza többször is mindegyik isztambuli látogatásom alatt.

Kék mecset Isztambul

Férfiként hosszú nadrágot kell viselned, de a póló megengedett. Nőként el kell takarnod a hajad és a vállad, de ne ess kétségbe ha nincs nálad kendő vagy sál, a bejáratnál adnak kölcsön ingyen. A cipőt le kell vennünk belépés előtt, és a napi imák alatt nem szabad bemenni. Mint mondtam a belépés ingyenes, és az Ayasofya-hoz hasonlóan ugyanúgy a Sultanahmet-nél kell leszállni a villamosról. További információk a honlapon.

TIPP: Ha elfáradtál a városnézésben ülj le az Ayasofya és a Kék mecset közötti padokra, és gyönyörködj a látványban. Este a szökőkút színes fényekben játszik.

Kék mecset Isztambul

Szökőkút Isztambul

Bazilika Ciszterna

A Bazilika Ciszterna, másnéven az Elsüllyedt Palota (törökül rebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıçı) meglátogatásakor igencsak könnyű dolgunk van, ugyanis ez a nevezetesség az Ayasofya-tól pár méterre van. Eltéveszteni sem lehet, a villamossín egyik oldala a múzeum, a másik oldalon a sarkon pedig már meg is találjuk a Ciszterna bejáratát. Igencsak rendes dolog a törököktől, hogy ilyen közel építették egymáshoz a nevezetességeiket.

Az 532-ben épült víztározó a legnagyobb Isztambulban, melyet 336 db, 8 méternél is magasabb oszlop tart. Belépve a Ciszternába olyan érzése van az embernek, mint ha a Gyűrűk urából ismert Mória bányáinak hatalmas termében nézne szét. Legnagyobb nevezetessége a két Medusza fej, melyek fejjel lefelé állva támasztanak alá egy-egy oszlopot, ezeket mindenképp keressük meg amikor lemegyünk a tárolóba. Eltévedni nem fogunk, és egy kellemes szűk órát mindenképp megér a látvány.

Medusza fejek Ciszterna

A villamosról – mily meglepő – a Sultanahmet megállónál kell leszállni. A múzeum a vallási ünnepek kivételével a nyári időszakban minden nap 9:00-tól 18:30-ig, a téli időszakban 9:00-tól 17:30-ig van nyitva, a belépőjegy 20 líra, további infók a honlapon.

SPOILER VESZÉLY: Dan Brown egyik könyvének, az Inferno-nak a végjátéka itt játszódik.

Bazilika Ciszterna

Topkapı palota

A Topkapı palota (Topkapı Sarayı) a középkorban az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Itt lakott a szultán családjával és az állami hivatalnokok, valamint az alkalmazottak számára volt itt pénzverde, kórház, pékség, fegyverraktár stb. Négy udvara van, melyek több kis épületet vesznek körül, a palota ma múzeumként funkcionál. A palotát könnyen megtaláljuk, hiszen egyből az Ayasofya mögött helyezkedik el. Az Első Udvarba (janicsárudvar) a belépés ingyenes, régen a köznép csak eddig mehetett be és itt nézhette a szertartásokat. Az  Első Udvarban található az Archeológiai Múzeum is (lásd eggyel lejjebb). A Második Udvarban a hivatalos ünnepségeket tartották, a Harmadik Udvarban – mely a palota szíve volt – található többek között III. Ahmed szultán könyvtára, a Szent Palást Pavilonja, a Kincstár és a Hárem, a Negyedik Udvar pedig a szultán magánkertje volt.

Megtalálni nagyon könnyű, ha az Ayasofya mögé kukkantunk már látjuk is a díszes bejáratot (aminek a neve egyébként Bab-ı Hümayun, azaz Birodalmi Kapu).

Topkapi palota bejárat

A múzeum kedd és az ünnepek egy részen (ez kb. évi 3,5 napot érint) zárva tart, egyébként nyári időszakban – április 15-től október 30-ig – 9:00-tól 18:45-ig (jegyvásárlás 18:00-ig), téli időszámításnál – október 30-tól április 15-ig - 9:00-tól 16:45-ig van nyitva (jegyvásárlás 16:00-ig). A jegyár 40 líra, a Hárem további 25 líra, 12 év alatt ingyenes a belépés (a Hárembe csak 6 év alatt ingyenes a belépés, érdemes vinni a gyerkőcöket, nincs tökéletesebb hely a felvilágosításra!).

További részletek a Topkapı palota honlapján.

Archeológiai Múzeum

A Topkapı palota Első Udvarában található az Archeológiai Múzeum, mindenhol ki van táblázva merre keressük úgyhogy nem rakétatudomány megtalálni. A múzeum három részből áll; a Régészeti Múzeumból a főépületben, az Ókori Kelet Múzeumból és az Iszlám Művészet Múzeumból, melyet Csempészett Kioszknak is hívnak. A múzeumban hatalmas gyűjteményében elképesztő kincseket láthatunk, mint például a világ legrégebbi békeszerződését (i.e.1258), sidoni nekropolisz kőkoporsókat, vagy több ezer éves szerelmeslevelet is. A történelem iránt érdeklődőknek a múzeum nemhogy kötelező, de életre szóló élmény is.

A múzeum inden nap nyitva 9:00-tól 19:00-ig, belépőt 18:00-ig tudunk venni (ide nem jó a Topkapı múzeum belépője), a jegyár jelenleg 20 líra, további információk a honlapon.

Isztambul Archeológiai Múzeum

Hippodrom tér

A Kék mecset szomszédságában található a Hippodrom tér, mely bizánci fénykorában egy híres lóversenypálya volt, és később a konstantinápolyi élet egyik központi helye lett. Mára csak a tér egy kis része maradt fent, ez a Sultanahmet Meydanı tér. A téren több nevezetesség is látható. III. Tutmosis fáraó egyiptomi obeliszkje i.e. 1490-ből származik, és ma is ugyanott áll, ahol a IV. század vége óta. Ugyancsak itt van a Kígyó-oszlop, mely az i.e. 479-es plataiai csata emlékműve és Delphoi-ból hozták ide, már csak a talapzat és az egyik kígyó feje látható, a többit ellopták a negyedik keresztes hadjárat alatt. A teret bejárni pár perc, és mivel úgyis a Sultanahmet közepén van, érdemes megnézni.

Hippodrom tér

Galata híd

Ha kicsit kiszakadnánk a Sultanahmet körzetéből akkor látogassunk át a „modern Európába”, ahova a Galata hídon (Galata Köprüsü) át vezet az út. Ez a híd köti össze az Aranyszarv-öblöt az új városrésszel, így egyben egy szimbólum is. A hídon egész nap rengeteg horgászt lehet látni, akik a korlát mellől pecázva próbálnak halat fogni. A frissen fogott halakat utána eladják a híd aljában működő éttermeknek, ahol nagyon finom halas szendvicset lehet venni. A híd azért is lényeges, mert fontos közlekedési csomópontként is szolgál, mind a szárazföldön, mind a vízben (itt található az Eminönü kikötő).

Galata híd Isztambul

Galata Torony

A régi városrészbe érve pár perc emelkedőn való séta után találjuk meg a Galata Tornyot (Galata Kulesi), mely egy isztambuli kirándulásnak szintén kötelező eleme, már messziről fel fogjuk ismerni ahogy a többi épület felé magasodik.

Galata torony Isztambul

Az eredeti torony még az 500-as években épült, jelenlegi felújított állapotában 1990 óta látni, és látogatni is azóta lehet. A több, mint 60 méter magas toronyból elképesztő panoráma nyílik a városra, és ha meguntuk a látványt egy éttermet és egy night clubot is találunk fent. A toronyba a belépő 2015-ben 20 líra volt (honlapjuk nincs csak az ottani étteremnek, az is török nyelvű, így lehet hogy egy picit drágább lesz a belépő pár év múlva), 9:00-től 20:00-ig van nyitva. A lépcsőzés miatt ne aggódjunk, lift visz fel a torony tetejére.

Galata torony Isztambul kilátás

Grand Bazaar

Ha besokaltunk a múzeumoktól és a mecsetektől, és úgy érezzük hogy ideje végre szórni a pénzt, akkor keressük fel a bazárokat. Isztambul – és egyben a világ – legnagyobb fedett bazárja a 60 utcácskában eloszló, 5000 bolttal működő Grand Bazaar (Kapalıçarşı). A bazár 1461 óta működik és bővül, és találhatunk többek között szőnyegeket, ruhákat, ékszereket és természetesen szuveníreket is, de ebédelni is tudunk a bent lévő éttermek egyikében. Alkudni kötelező, ha az árus mond egy árat nyugodtan kérjük a feléért. Ha hevesen rázza a fejét hagyjuk ott, úgyis utánunk szól egy új árral, de ha nem sikerül dűlőre jutnunk, 10 méterrel odébb újra próbálkozhatunk egy másik árus teljesen hasonló portékáival. Eredeti termékekre ne nagyon számítsunk (kivéve az aranyat), ide inkább a hangulat miatt megy az ember, abból pedig jut bőven. Sok árus egész jól beszél angolul, és kis szerencsével megtalálod az urat, aki magyarul is tud. A bazár vasárnap zárva van, a többi napon 9:00-tól 19:00-ig van nyitva. Az Ayasofya-tól nagyjából 15 perc séta a villamossín mentén az egyik bejárat (négy fő kapuja van a bazárnak), de ha villamossal mennénk akkor a Çemberlitaş megállónál leszállva is betérhetünk a vásári forgatagba, további infókat itt olvashatunk.

TIPP: Tanuld meg a török számokat – nem nehéz – és alkudj törökül, egyből nagyobb kedvezményt kapsz!

Nagy Bazár Isztambul

Fűszer Bazár

Isztambul másik nagy bazárja (ami a személyes kedvencem a Kék mecset után/mellett) a Fűszer Bazár, vagy Egyiptomi Bazár (Mısır Çarşısı). Eminönü-nél található, a Galata híd déli végétől alig több, mint 100 méterre. Gyalog is könnyen megközelíthető, de ha villamossal mennénk akkor az Eminönü megállónál szálljunk le. A bazár közvetlenül a hatalmas Yeni mecset mellett van.

TIPP: Ha meguntuk a Grand Bazaar-t és átmennénk a Fűszer Bazárba, akkor csak keressük meg a Grand Bazarr fenti kijáratát (én általában addig bolyongok felfelé amíg megtalálom), és ott menjünk mindig csak lefelé, együtt a tömeggel. Útközben kismillió üzletet látunk, csak olyan üzletből ami ruhagombot kínál van egymás mellett tíz. Tudunk venni ruhát is, a „Nike” cipőm 30 líra volt, és tökéletesen bírja egy év után is. Ha nem állunk meg sehol, akkor nagyjából 20 perc séta után kilyukadunk lent a Fűszer Bazárnál.

Fűszer Bazár Isztambul

A Fűszer Bazár egy L alakú épület, és a bent található teák, fűszerek, parfümök miatt az egész helynek olyan illata és aromája van, hogy tényleg úgy érzi a látogató, hogy az igazi Isztambulban jár. Alkudni itt is kötelező (ha törökül próbálkoznak az hihetetlenül boldoggá teszi őket), és véleményem szerint itt jobb (és hasznosabb!) ajándékokat lehet venni az otthoniaknak, például a török fűszer- vagy teacsomagot, amit 15 líráig is lealkudhatsz, és nagyon helyes kis meglepetés. A bazár külső falán főleg ruhaboltok vannak, érdemes ott vásárolni (lásd lejjebb: tippek). Vasárnap ez a bazár is zárva tart, és ugyancsak 19:00-ig tudunk vásárolgatni odabent.

Márvány-tenger

Ha kicsit kiszakadnánk a turistákkal tűzdelt helyekről, akkor szép időben kellemes kikapcsolódás egy séta a Márvány-tenger partján. A nagy sziklákon mászkálva látjuk Európát és Ázsiát is, és nekem legutóbb volt szerencsém delfineket is megpillantani, ahogy a vízben ugráltak. A kóbor kutyáktól meg macskáktól pedig itt sem kell félni, hozzátartoznak Isztambulhoz.

Márvány-tenger Isztambul

Hajókázás, Kız Kulesi

A hajókázás Isztambulban annyira természetes, mint itthon felülni a metróra. Különlegessé az teszi, hogy pár perc hajózás után Európából átmehetünk Ázsiába (és ez persze fordítva is igaz). A hajóra zsetonnal tudunk felszállni, ilyet vehetünk közvetlenül a kikötő bejáratánál is, két esernyőt ordítva áruló öregasszony között, de használhatjuk az Istanbulkart-ot is (lásd jellebb a Közlekedés résznél).

Ilyen úton közelíthető meg például a Kız Kulesi is az ázsiai partról, mely egy pici szigetre lett építve i.e. 408-ban. Sok isztambuli szuveníren ezt látjuk, nem véletlenül, híres szimbóluma a városnak. Többet itt lehet róla olvasni, már ha beszél az ember törökül.

Turista szempontból a legjelentősebb kikötő az európai oldalon Eminönü-nél, az ázsiain pedig Kadıköy-nél van.

Kiz Kalesi Isztambul

Adalar szigetcsoport

Amennyiben esetleg egy heted is van Isztambulban, akkor egy nagyobb hajótúra keretében látogass el az Adalar szigetcsoporthoz (másnéven Herceg-szigetek, Prens Adaları). Itt biztos sokkal nagyobb nyugalomra számíthatsz, és a hajóút alatt is bőven van mit nézni. A kilenc szigetből álló szigetcsoport végállomása – és ahol leszállni érdemes – a Büyükada, mely a legnagyobb sziget. Ezen a szigeten nem közlekedik motoros jármű, így gyalog, biciklivel, vagy lovas hintóval közlekedhetünk. Érdemes felmenni egy magaslati pontra, és valamelyik étteremben egy teát kortyolgatva gyönyörködni a kilátásban. Régen ezt a szigetet is száműzésre használták, csak úgy mint Hainan-t vagy Ausztráliát, nem értem miért gondolták úgy, hogy ezek a helyek büntetésnek számítanak. Ha a többi szigetet is szemügyre vennénk, akkor Büyükada előtt még leszállhatunk Kınalıada-nál, Burgazada-nál és Heybeliada-nál (ez a sorrend Isztambul felől érkezve érvényes). A hajóra itt is sima zsetont kell csak venni (egy irányba legutóbb 5 líra volt, úgyhogy ha azóta emelkedett is, nem fog a földhöz vágni senkit). Ha a szigetek között hajóznánk (azaz leszállnánk az egyik szigetnél és aztán tovább mennénk egy másikhoz) ahhoz új zsetont kell vennünk. 

TIPP: Ha feldobnád a hajóutat vigyél magaddal egy kis kenyeret és etesd a sirályokat, akik rendületlenül követik a hajókat.

Térképen itt találod:

Boszporusz híd - Július 15. vértanúinak hídja

Isztambul leghíresebb hídja a Boszporusz híd, mely Európát köti össze Ázsiával. A több mint másfél kilométer hosszú acélpilléres függőhidat azonban már nem is helytálló így hívni, mert 2016. július 25-én bejelentették, hogy a híd neve Július 15. vértanúinak hídja lesz (tehát az eddigi Boğaziçi Köprüsü helyett 15 Temmuz Şehitler Köprüsü). A hídon nyolc sáv van: három-három sáv az autósoknak, negyedik a leállósáv, és van gyalogosjárda is. Az első években gyalog is át lehetett menni, de olyan sokat követtek el öngyilkosságot a hídról, hogy mára már be van tiltva. Reggel négy sáv megy Európa felé és kettő Ázsia felé, este pedig fordítva. Híddíjat is kell fizetni, de csak akkor, ha az ázsiai oldal felé mész.

ÉRDEKESSÉG: 2005 májusában Venus Williams és İpek Şenoğlu teniszezőnők rövid meccset játszottak a hídon, így ez lett a világ első teniszmérkőzése, amely egyszerre két kontinensen zajlott.

Ha szeretnénk közelről megnézni a hidat, akkor az Eminönü kikötőben válasszunk egy szimpatikus hajótúrát, és egy-másfél órás hajókázás keretében elúszunk alatta, majd visszatérünk a kiindulási pontra. 25 lírát azért ne fizess ki egy ilyen útért, hiába ajánlgatják neked a parton, ennél jóval olcsóbban is kijön.

Boszporusz híd Július 15. vértanúinak hídja

Árak

Isztambulban nem csak az a szép, hogy egy hihetetlenül izgalmas történelmi város elérhető közelségben, hanem az is, hogy árai magyar pénztárcával sem rosszak. Mind szállás, mind étkezés terén úgyis találunk jót, hogy az nem 18 személyes szobát jelent kenyérrel és vízzel. A múzeumbelépők is reálisak, így itt eltölteni egy hetet nem jelenti azt, hogy fel kell vennünk a harmadik jelzálogot is a házra, szinte már délkelet-ázsiai az árszínvonal.

Aktuális török líra árfolyam ide kattintva.

Mit érdemes enni-inni

Isztambulban lehet kapni csirkepudingot. Lehet kapni, de bár ne lehetne, vagy legalábbis bár ne kóstoltam volna meg.

Isztambuli különlegesség, hogy nagyon viccesen adják ki a tölcséres fagyit: feléd nyújtják a tölcsért, de nem tud megfogni mert hirtelen lefelé fordítja, aztán amikor végre megfogod kiderül hogy az nem is az csak egy üres tölcsér, amibe beletette a te fagyid, és így tovább... Mivel a fagylalt íze és állaga az én általam megszokotthoz képest borzalmas, ezért nekem az is elég volt amíg végignéztem hogy mást szivatnak így. Sok hűhó egy olyan fagyiért, amiről két nyalintás után azt gondolod hogy bár ne vetted volna meg.

A Galata hídról frissen fogott halakból isteni szendvicseket készítenek a híd aljában lévő éttermekben.

Halas szendvics Isztambul

A csapvizet kerüljük, palackozott vizet Isztambulban minden sarkon tudunk venni 50 kuruş-ért. Emellett nem árt vinni egy-két gyógyszert hasmenésre, mert bármi megtörténhet.

Nem tudsz úgy elmenni egy étterem mellett, hogy ne próbálna meg egy lelkes pincér beinvitálni. Az utcán található kebabosoknál is tökéletesen jól lehet lakni, de néha egy-egy ilyen étterembe is érdemes betérni, mert hatalmas választék és finom ízek várnak.

Közlekedés

A városban a legjelentősebb közlekedési eszközök a villamos, a metró, a hajó és a busz. A legtakarékosabb, ha az alkalmi használatos zseton helyett (ami 4 líra, és a buszon nem is jó) Istanbulkart-ot veszünk, amivel majdnem feleannyiba kerül egy út. Ez egy elektromos kártya, melyet tetszőleges összeggel tudunk feltölteni, például a megállókban található automatákkal (a gép nem ad vissza). Magának a kártyának az ára 6 líra, ami egyben depozit is, mert amikor visszaváltjuk a kártyát visszakapjuk ezt az összeget is. Visszaváltani az újságárusoknál lehet, jól mutogassuk el nekik mit akarunk, nehogy visszaváltás helyett még több pénzt tegyenek rá.

FIGYELEM: A depozitot visszakapjuk, de a kártyára feltöltött maradék pénzt nem, így érdemes minél jobban lenullázni, és inkább sokszor kevés összeget rátölteni, minthogy rajta maradjon egy jó ebéd ára.

További előnye a kártyának, hogy átszállásnál nem teljes összeget, hanem valamivel kevesebbet von le. A kártya kiváltása mindenképp javaslott, hiszen villamossal könnyű közlekedni a nevezetességek között, az Európa és Ázsia közötti hajókázás egy finom teával a fedélzeten pedig kihagyhatatlan móka.

További infók a közlekedésről és a kártyáról a hivatalos honlapon angol nyelven.

Ha a reptérről metrózunk be az valamivel többe kerül, mint az átlagos közlekedés a városon belül.

A közlekedéshez tartozik, hogy az isztambuli sofőrök a zebráról még csak hírből sem hallottak, nem számít hogy zöld a lámpa vagy hogy gyalogátkelőhely van, mindenképp nagyon alaposan nézzünk szét, mielőtt lelépünk a járdáról!

Tippek

Ha sok múzeumi látogatást tervezünk, akkor érdemes beruházni a Museum Pass-ra (Müzekart), mely 85 líráért 5 napig számtalan helyre ad belépőt, vagy kedvezményes árat. Ilyet több helyen is tudunk venni, például automatánál vagy maguknál a múzeumoknál. Részletek és vásárlás az alábbi honlapon.

Ha a Sultanahmet környékén választunk szállást – ahol a legnevezetesebb dolgok találhatóak –, akkor számoljunk azzal, hogy reggel 5 körül a müezzin imára hívó kántálásra (azaz ezan-ra) ébredünk, ami csak pár percig tart, de épp elég ahhoz, hogy felébresszen minket. Persze ez Isztambulban amúgy is elég nehezen elkerülhető, és ha már úgyis felébredünk rá, akkor miért ne a Kék Mecset ébresszen.

Több helyen – busz, múzeum – van diákjegyre lehetőség, amennyiben megmondod hogy diák vagy, és olyan az ábrázatod, hogy ezt el is lehet hinni. Ha megpróbálnád csak mondd hogy „öğrenci bilet lütfen” [őrendzsi bilet lütfen], azaz diák jegyet kérek, és nézz magabiztosan. Például így a Sabiha Gökçen reptérre a busz mindjárt feleannyiba került nekem.

Nagyon sok kóbor kutyával és macskával fogsz találkozni, még a múzeumok környékén is. Ne félj tőlük, nem bántanak.

A bazárokban alkudni nem csak érdekes, de érdemes is, hiszen az árusok eleve olyan árat mondanak, amit ők sem gondolnak komolyan. Tanuljuk meg a török számokat, használjuk, és az átlagos turistákhoz képest még több kedvezményt kapunk. Itt gyakorolhatjuk a számokat (néhány betű kiejtése: ç: cs, ı: ü, ş: s, s: sz).

Az Isztambulban kínált ruhák természetesen nem eredetiek (kivéve a márkaboltokat), de nem is gagyik. Kicsit érthetőbben: egyik véglet az eredeti, másik véglet a kínai, és a kettő között van a török, ami árban a kínai felé közelít, de minőségben az eredeti felé. Én mindkét isztambuli kirándulásom alatt vettem cipőt, potom pénzért, és nagyon jól bírták.

A legtöbb mecsetbe a nők nem léphetnek be kendő nélkül, nem árt ha mindig van egy kéznél városnézés közben.

Ha csak egy napod van

Isztambulban több napra való látványosság jut, de ahogy feljebb is láthatjuk, a legfontosabb dolgok egy helyen összpontosulnak. Így először vegyük célba a Sultanahmet-et; a Hippodrom tér után menjünk be az Ayasofia-ba, csodáljuk meg a Kék mecset gyönyörű belsejét, sétáljunk egyet a Topkapı palota udvaraiban, majd menjünk le a föld alá a megnézni a Bazilika Ciszternát, mindezt nagyjából egy villamosmegálló köré csoportosulva találjuk meg. Egy gyors halas szendvicses ebéd után a Galata hídnál irány egy hajó, és tegyünk egy Európa-Ázsia oda-vissza hajóutat, akár egy órán belül (Miért? Mert megtehetjük). Levezetésként jöhet a vásárlás a Grand Bazaar-ban és a Fűszerbazárban, ahol igazi isztambuli hangulatban lehet része az embernek.

Érdekességek

Rómához hasonlóan Isztambul is hét dombra épült.

Ahogy fentebb is említettem a Ciszterna víztározónál (SPOILER!), Dan Brown Inferno című regényének az utolsó felvonása ebben a városban játszódik.

Ha már híres könyvek: Agatha Christie Isztambulban írta a Gyilkosság az Orient Expresszen című világhírű krimijét.

Akit jobban érdekel maga az ország, azon belül is az emberek, a többi város és a mindennapi élet, az itt tud utánaolvasni a blogomon két hónapos törökországi kalandjaimnak.

Biztonság

Törökország nem csak a külső támadások miatt, de belső viszályai okán is veszélyesebb úticélt jelent ma, mint akár öt éve. Isztambulban nagyon sok terrortámadás volt, ami erősen kihat a turizmusára is. A terroristáknak sikerült elérniük azt, ami az egyik céljuk volt: rettegésben tartani az embereket és eltántorítani őket attól, hogy utazzanak. Ugyanakkor az a személyes véleményem, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára: teljesen meg tudom érteni azokat az embereket akik úgy döntenek, hogy emiatt inkább nem utaznak ide, ettől senki sem fog gyávának számítani, de nem szabad úgy élni, hogy az ember sehol sem tudja magát biztonságban érezni. Természetesen vannak olyan országok (Szíria, Afrika nagy része stb.), ahova semmiképp nem javasolnám az utazást, de Törökország nem tartozik ide. Ugyanúgy nem szabad félnünk elutazni ide, ahogy nem szabad félnünk kilépni az utcára és oda menni ahova akarunk. Én bármikor újra meglátogatnám Isztambult, ahogy több ezer turista is teszi minden nap.

Megtalálsz Youtube-on is:

szia@beferekaborondbe.hu

@beferekaborondbe.hu

Külföldi állások