BLOG
Angkor és Sziemreap
Bangkok
Izraeli országjárás
Kínai óvóbácsiskodás
Párizs
Török EVS
Velencei karnevál
ÚTTERVEZŐ:
Ausztria
Bécs
Csehország
Prága
Franciaország
Párizs
Hollandia
Amszterdam
Hongkong
Hongkong
Indonézia
Gili-szigetek
Izrael
Eilat
Jeruzsálem
Tel-Aviv
Kambodzsa
Sziemreap
Kína
Peking
Sanghaj
Sanya, Hainan
Lengyelország
Krakkó
Zakopane
Magyarország
Állatkertek
Velencei-tó
Németország
Mannheim, Heidelberg
Olaszország
Velence
Szingapúr
Szingapúr
Thaiföld
Bangkok
Elephant Haven
Törökország
Gaziantep, Halfeti
Isztambul
Kappadókia
Mersin

Papírok a bőröndből / Cikkek / Fogságban a tengeren - egy óceánjáró hajón ragadtam

2020-03-20 04:01:26

A tervezett hazamenetelem előtt pár nappal – azaz egy bő hete – pont azon gondolkodtam, hogy mi lehet a legrosszabb forgatókönyv. Álmomban nem jutott eszembe, hogy amin most megyek keresztül az megtörténhet, és még ki tudja hol a vége. De kezdjük a tényekkel és azzal amit tudunk.

A Celebrity Eclipse nevű hajóra jöttem dolgozni február közepén egy hónapra, a gyerekekkel foglalkozom a fedélzeten, és pozíciómból adódóan lehetőségem van ilyen kevés időre szóló szerződésekre is. Nem ma kezdtem, ez az ötödik rövid szerződésem, és emellett volt egy hosszú, héthónapos is még tavaly. Ebben az egy hónapban Dél-Amerikában, azon belül Brazíliában, Uruguayban, Argentínában és Chilében hajóztunk. Alapvetően jó hónap volt, sok izgalmas élmény ért a riói karneváltól kezdve az uruguayi oroszlánfókák etetéséig, de aztán nyakon öntött a kaki, és most itt ragadtam a hajón.

Március 15-én járt le a szerződésem, ahogy mindig a hajótársaság most is intézett nekem repjegyet, így aznap mentem volna haza a Santiago (Chile) – Amszterdam – Budapest vonalon. Csakhogy amikor megérkeztünk reggel a kikötőbe a chilei hatóság megtagadta a kikötést, és több napnyi alkudozás után sem engedtek minket kiszállni. Így velem és a másik 50-60 másik itt dolgozó személyzettel együtt, akik szintén most mentek volna haza, itt ragadt 2500 vendég is, és jelenleg mi vagyunk az egyetlen hajó a cég flottájában, ahol vendégek is vannak. És ez így is marad még egy ideig, mert a legfrissebb hírek szerint San Diego-ban fogunk tudni kikötni, de ott is csak a vendégek hagyhatják el a hajót, és oda is legalább 10 nap az út – és még el sem indultunk.

Hiába járt le a szerződésem, hiába jogos a kérelmem arra hogy haza szeretnék menni, jelen állás szerint április 11-ig a fedélzeten kell maradnom – és valahol mindenki tudja, hogy ezt a dátumot tovább fogják tolni. Egyik pillanatról a másikra, március 15-én este jelentették be, hogy éjféltől, azonnali hatállyal leáll a hajózás április 11-ig, de senki sem gondolhatja reálisan, hogy addigra megoldódik ez a vírushelyzet. Így én most az összes többi itt dolgozó emberrel nem tudom elhagyni a hajót, és az egész helyzet teljesen bizonytalan. Hol tudunk kikötni? Én mikor hagyhatom el a hajót? Ha el is hagyom a hajót, hogyan jutok haza? Hiszen folyamatosan áll le a légiközlekedés, óráról órára változnak a dolgok.

Egyrészt nem is tudom szavakba önteni azt az érzést, amikor hátizsákkal a kezedben készen állsz arra, hogy elhagyd a hajót és elindulj haza, majd bejelentik, hogy legalább egy hónapot még maradni kell. Az ember egy kisebb sokkot kap, és nem is tudja hirtelen felfogni, sőt ha őszinte akarok lenni még most, napokkal később is nehezen hiszem el. Itt vagyok a világ végén, semmit nem tudok tenni azért, hogy a családommal legyek, és az egész helyzet teljesen bizonytalan, senki nem tud semmit. Kívülről gondtalannak tűnhet egy luxushajón ragadni, de számomra nem ez a prioritás, hanem hogy azok mellett legyek, akik igazán számítanak nekem.

Másfelől itt biztonságban vagyok, van mit enni, egyelőre semmiben sincs hiány. Fényévekkel messze van az ideálistól, de most a jó dolgokra kell koncentrálnom, nekem itt ez a feladatom. Ahogy nektek akik ezt olvassátok szintén megvan a ti feladatotok, mégpedig az, hogy egy nagy csapatként gondolkodva együtt lelassítsátok, sőt megállítsátok a vírus terjedését. Itt már nem elég a folyamatos kézmosás, az kell, hogy egész egyszerűen egy kis időre megálljon az emberek közötti fizikális érintkezés. Ha ezt mindenki be tudná tartani két hétig, akkor elképesztő gyorsan elejét vehetnénk a járvány kitörésének. Igen, tök szar, hogy napokig nem mozdulhatsz ki és össze vagy zárva a családoddal – de gondolj arra én mit meg nem adnék azért, ha most otthon lehetnék velük. Mindenki tegye oda a magáét, és habár e sorok írásakor ez még hatóságilag nem kötelező, de mindenki maradjon otthon. A fiatalok és erősek azért hogy ne fertőzzenek meg másokat, az idősebbek pedig azért, hogy ne kapják el, de ehhez tényleg az kell, hogy egy nagy egészként gondoljunk magunkra. Ezt az üzenetet jutassátok el másoknak is, mert csak együtt tudunk ezen túllenni.

Ez a helyzet mégiscsak elég rendkívüli és valahol izgalmas, úgyhogy úgy döntöttem elkezdek egy videós hajónaplót, amit a Youtube csatornámra fogok feltölteni (ha a hajón lévő kritikán aluli gyorsaságú internet is azt akarja). Beszélek majd arról épp mi történik és merre megyünk, hogy viselik a vendégek és a személyzet, milyen változások vannak, és hogy én hogyan élem meg ezt az egészet. Nem tudom mikor sikerül feltöltenem, ha szeretnéd majd látni a hajónaplót akkor iratkozz fel a Youtube csatornára, nyomd meg utána a kis harangot, és így kapsz majd róla értesítést. Instagram sztorikat gyakrabban is meg tudok és meg is fogok osztani, ahogy képeket is, ez utóbbiakat Facebook-on is. Ha e-mailt írnátok akkor a szia@beferekaborondbe.hu címre írjatok, és figyeljétek a Youtube csatornám, mert nemsokára érkezik a videó.

Megtalálsz Youtube-on is:

szia@beferekaborondbe.hu

@beferekaborondbe.hu